ALKOT�ELEMEK �S GY�RT�SI

FOLYAMATOK

 A XIX. sz�zad v�g�ig a foly�kony illatszereket csaknem kiz�r�lag n�v�nyi ill�olajokb�l kevert�k ki, �gy hogy n�h�ny �llati szaganyagot is felhaszn�ltak. A parf�m�k mesterei 500-600 n�v�nyi illat k�z�l v�laszthattak.

Ez elt�rp�l a mai t�bb ezer szintetikus illatanyagokhoz k�pest, amib�l ma v�logathatnak. Az alapanyagot ma vegyszerek adj�k, ezeket a vegy�leteket fixat�vumk�nt tartjuk sz�mon, amelyek feljav�tj�k, �sszhangba hozz�k �s tart�ss� teszik az illatot. Ennek egy csoportja az aldehidek. Ezt el�sz�r a Chanel No.5 megalkot�s�n�l haszn�lt�k.

�rdekess�gk�ppen n�h�ny �llati �sszetev�:

- �mbra: az �mbr�s cet megk�vesedett b�ltartalma, amit

  a tengerekr�l hal�sznak.

            - P�zsma (m�susz): p�zsmaszarvas illatmirigy�nek szemcs�s v�lad�ka

              Ez a legtart�sabb illatanyag, egy cseppje m�g 40 �vig is szaglik

            - Kaszt�reum: mirigyv�lad�k, amelyet a h�dok illatzacsk�ib�l nyernek ki.

Az �llatv�d�k tiltakoz�sa is k�zrej�tszott abban, hogy ezeket ma szintetikus illatokkal helyettes�tik. Amelyik val�di �llati illatanyagot tartalmaz, az a parf�m m�regdr�ga.

A parf�m gy�rt�s�nak technol�gi�i:

            - desztill�ci�val

            - illatanyag kivon�sa ill�kony old�szerrel

            - "�l� vir�g m�dszer"

Ut�bbi vadonat�j, �rdekes elj�r�s. M�sk�nt v�kuumos fejtechnol�gi�nak is nevezik. Seg�ts�g�vel b�rmilyen illatot le lehet m�solni, egy vir�g�t �pp�gy, mint egy r�gi bakancs�t.

A szagos t�rgyat, p�ld�ul egy vir�gfejet, egy tart�lyba helyezik, majd v�kuumot l�tes�tenek a bels� t�rben. A vir�g egy ideig a l�g�res t�rbe bocs�tja ki illatanyagait. Egy f�l �ra m�lva e p�r�kat g�zkromatogr�fi�s g�pbe vezetik, amely pontosan kielemzi, lem�ri az illat �sszetev�it. Ezeket a vegy�leteket �jb�l �s �jb�l �ssze�ll�tva korl�tlan mennyis�gben lehet az illatot legy�rtani.