PARFMK

A PARFMK TRTNETE
A parfm egyids az emberisggel. A legkorbbi feljegyzs, ami kpekkel illusztrlt volt, 3500 vvel ezeltti, egyiptomi eredet. Mirha s fenytmjnt szllt hajhadat brzolt. Ez az kor kt legfontosabb illatszere volt. Vallsi rtusokhoz, szoksokhoz hasznltk.
A grgk mr ksrleteztek az illatokkal, parfmmestereik is voltak, akik j alapanyagokkal gazdagtottk az egyiptomi rksget. Gazdagabbak lvn pazarlan bntak a drga illatszerekkel: a padlkat, falakat, krpitokat, de a lovaik, kutyik irhjba is bedrzsltk, st a gyzelmi zszlkat is illatostottk.
A kzpkorban az elrelpst a nvnyek szles kr desztillcija hozta. Az arabok mg a habarcsba is belekevertk, sokig az kivltsguk maradt az illatszerek kultusza.
Eurpba a keresztesek hoztk be az illatszereket, amire a nk hamar rszoktak, s ezzel j szksglet keletkezett. Az olasz szrmazs Medici Katalintl indult ki, aki nl ment a leend francia kirlyhoz, s divatba hozta az illatszereket Prizsban. Hirtelen mindenki illatostott kesztyt szeretett volna viselni. A ruhzati ipar hatott az illatszergyrtsra, hiszen hangslyoztk, hogy a "jl ltztt n egyttal illatos is legyen, fokozva ezzel az elegancit". Innen a divatcgek j jvedelmez iparga, pl.: Dior, Givenchy, Mexx, Giorgio Armani.
|